 Általános és földrajzi adatok |
 |
|
 Terület: 56.542 km2
Tengeri felségvizek
területe: 31.067 km2
Lakosság száma:
4.381.352
Főváros: Zágráb, 770.058 lakos
Tengerpart
hossza: 5.835 km, ebből 4.058 km tengerpart a szigeteken
és tengeri szirteken
Tengeri szigetek és szirtek száma:
1.185 - - ezek közül 67 sziget lakott, a legnagyobbak pedig
Krk és Cres
Legmagasabb hegycsúcs: Dinara 1.831 m/af
Éghajlat: a belföldön mérsékelten kontinentális, száraz
és forró nyarakkal, valamint hideg és csapadékos telekkel
- a hegyvidéken: hegyvidéki, hűvös nyarakkal és hóban gazdag,
éles telekkel
- a tengerparton: mediterrán, forró és nagyon száraz nyarakkal,
valamint enyhe, de csapadékos telekkel
- a januári átlaghőmérsékletek:
belföld -1 - 3° C; hegyvidék -5 - 0° C; tengerpart 5 - 10°C
- az augusztusi átlaghőmérsékletek:
belföld 22 - 26° C; hegyvidék 15 - 20°C; tengerpart 26 -
30°C
Nemzeti összetétel: a lakosság többsége horvát nemzetiségű,
a többi autochton nemzetiségek pedig szerbek, muzulmánok, szlovénok,
olaszok és csehek.
Vallás: a lakosság többsége roma-katolikus
vallású, kisebb része pedig ortodox és muzulmán vallású.
Hivatalos nyelv: horvát, latin betűs írásmód
|
| Általános történelmi adatok |
|
|
Kb. 400 Krisztus előtt - görög kolóniák alapítása az adriai
szigeteken
Kb. 100.K.e. - a rómaiak uralmuk alá veszik az
Adria keleti partjait
305. - Diocletianus római császár elkezdi
életét a palotájában a mai Split területén
Kb. 600.
- megkezdődött Horvátok letelepedése a mai Horvátország területére
852. - Trpimir fejedelem kiadja az első oklevelet, amelyben először
említi meg a Horvátország nevét a hivatalos iratokban
925.
- említik Tomislavot, első horvát királyt, aki egyesíti a pannóniai
és dalmáciai Horvátországot
1102. - Petar Svačić, utolsó
hazai király halála után, Horvátország perszonálunióba kerül Magyarországgal
1527. - a török megszállási veszély miatt, horvát rendi Sabor
döntésével a Habsburg uralkodóház elfoglalja a horvát trónt
1699.
- Horvátország nagyrészt felszabadult a török uralom alól
1815.
- A franciák rövid uralkodása után, majdnem a teljes mai Horvátország
a Habsburg Monarchia keretei közé kerül
1847. - Horvátországban
horvát a hivatalos nyelv
1848. - Josip Jelačić bán megvédte
Horvátországot a magyar megszállás kísérletéből és egyesítette az összes
horvát tartományt
1918. - Az Osztrák-Magyar Monarchia I.
világháborús széthullása után Horvátország a Szerb - Horvát - Szlovén
Királyság része lett, amelyet később átnevezték Jugoszláviának
1941.
- A német és olasz megszállók elfogadják az akkori Jugoszláviát. Megkezdődik
a szervezett partizán-ellenállás, amelyet Jugoszlávián belül a horvát
antifasiszták vezettek
1945. - kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi
Népköztársaságot, valamint annak keretében Horvátországot, mint szövetségi
köztársasságot
1990. - a II. világháború óta először szerveznek
meg Horvátországban többpárti választásokat
1991. - Horvátország
kikiáltja függetlenségét, amellyel a szerb felkelés indul meg a Jugoszláv
Néphadsereg által segítve Belgrádból
1992. - a Horvát Köztársasság
tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének
1995. - Horvát
hadsereg szerb szeparatista lázadást megállította
2001. -
Horvátország aláírta megegyezést a stabilizációról és az Európai Unióhoz
való csatlakozásáról
| Kulturális-történelmi hagyomány |
|
|
Horvátország, a viharos történelmi eseményeknek és a különböző
kulturális hatásoknak köszönve, rendkívül gazdag kultúrtörténeti
műemlékekben minden időszakból. Tengermelléki részét a mediterrán
kultúra hatásai, ókori görög és római és koraközépkori műemlékek
nagy száma, román stílusú egyházi hagyaték, valamint megóvott,
jellegzetesen mediterrán urbánus közösség egész sora jellemzi.
Horvátország kontinentális része a közép-európai kulturális
kör része, és kiemelkedik világjelentőségű őskori leletek, régi
erdők, várak és kastélyok, késő-középkóri és újkori kulturális
műemlékek, valamint barokképítészeti példák nagy számával.
BELEC - Havi Mária temploma a 17. - 18. századból
értékes barokk stílusú felszereléssel.
DUBROVNIK
- a Mediterrán tengermellék egyik legjobban megőrzött falakkal
megerősített középkori városa, nagyrészt a 13. - 16. század
között épült fel, teljesen megőrzött várfalak bástyákkal, a
Kneev Dvor palota, székesegyház, a Sponza-palota, ferences-rendi
kolostor, a Lovrijenac-erőd. A régi város az UNESCO hagyatékának
a része.
ĐAKOVO - J. J. Strossmayer püspök 19. századi
monumentális székesegyháza
HLEBINE - falu Koprivnica
mellett, a horvát naiv művészet bölcsője
HVAR
- megőrzött történelmi egység a 15. századból körülvéve várfalakkal;
Európa legrégibb városi színháza 1612-ből
KNIN
- a város fellett középkori erőd; a környék Horvátország egyik,
koraközépkori leletekben leggazdagabb régészeti lelőhelye
KRAPINA - Hunjakovo, paleontológiai lelőhely, a Neander-völgyi
ősember egyik legfontosabb lelőhelye a világon
LEPOGLAVA
-a pálos rendiek kolostorának a komplexuma a Szt. Mária templommal,
ahol megalapították az első főiskolát Horvátországban
MARIJA
BISTRICA - a legfőbb Horvátországi zarándokhely Szűz Mária
fogadalmi templomával
MOTOVUN - festői középkori
múzeum-városka egy domb tetején
NIN - óhorvát Szt.
Kereszt és Szt. Miklós templomocskák a 11. századból
ESZÉK
- Tvrđa nevű történelmi urbánus mag a 18. és 19. században épített
értékes épületeinek egész sorozatával
OSOR Cres szigeten
- történelmi városka ókori és középkori épületekkel és megőrzött
városfalakkal
OTAVICE Drni mellett a Dalmát Zagorában
- a Metrović család mauzóleuma
PAG - a 15. terv
alapján felépített város megőrzött urbánus egysége
POREČ
- történelmi urbánus egész; Eurasius bazilikája a 6. századból
a kora-bizánci kor egyik legjelentősebb műemléke a Földközi
tenger vidékén; az UNESCO világhagyatékának a része
PULA
- római-kori amfiteátrum az 1. századból, nagysága szerint a
harmadik a világon, és római Aranykapu
FIUME - trsati
kastély és lorettói Szt. Mária kegyhelye
ROVINJ -
történelmi urbánus egész a 18. századi Szt. Eufémia-templommal
SOLIN - régészeti lelőhely a nagy római város Salona
leleteivel és több korakeresztén-kori műemlékkel
SPLIT
- történeti mag az ókori Diokleciánus - palotával, amely egyike
a legjelentősebb megőrzött késő római-kori történelmi műemlékeknek
és az UNESCO világhagyatékának része; Szt. Dujam - székesegyház,
óhorvát-kori Szentháromság temploma és más fontos lokációk
IBENIK - történeti városi mag az ismert reneszánszkori
Szt. Jakab-székesegyházzal, Juraj Dalmata és Firenzei Nicolo
műveével, valamint több palotával és templommal
TRAKOĆAN
- romantikus kastély az azonos nevű tó fellett
TROGIR
- történelmi város egy szigetecskén egy 13. századbeli székesegyházzal,
amelynek híres főbejárat Radovan mester készítette; az UNESCO
világhagyatékának része
VARAZSD - jól megőrzött barokk-kori
urbánus egység; több értékes palota, templom és kolostor; monumentális
Régi város és városi temető a 19. századból az egyedi kert-kultúrájáról
ismert
VELIKI TABOR a Horvát zagorjeban - a 16. századból
egyike legjobban megőrzött reneszánszkori erődöknek Horvátországban
VUKOVAR - a Vucedol őskori régészeti lelőhely egyike
a legjelentősebb neolit-kori lelőhelyeknek Európában; az Eltz-kastély
az 1991-es Vukovár elleni szerb agresszió alatt súlyosan megsérült.
ZÁRA - történelmi urbánus egység jól megőrzött városfalakkal,
több ókori és koraközépkori műemlékekkel - római Forum és az
egyedi elő-román stílusú, 9. századi kör alakú templom Szt.
Donat - templom
ZÁGRÁB - a középkori Felső város
és Káptalan történelmi urbánus egysége, a 19. század második
felében tervszerűen kiépített Alsóváros patkóalakba alakított
parksorozatával; a zágrábi székesegyház a legjelentősebb az
országban
|
| Legfontosabb múzeumok |
|
|
 DUBROVNIK - Régészeti múzeum,
Népművészeti múzeum, Kortárstörténelmi múzeum, Tengerészeti
múzeum, Székesegyház kincstára, Marin Drić otthona
ČAKOVEC
- Međimurjei múzeuma
GOSPIĆ - Lika helytörténeti
múzeuma, a közeli Smiljánban Nikola Tesla életrajzi gyűjteménye
Tesla szülőházában
HLEBINE - Naiv művészeti galéria,
Ivan Generalić múzeumi gyűjteménye
KARLOVAC - Karlovac
városi múzeuma
KLANJEC - Antun Augustinčić szobrász
galériája
KRAPINA - Az evolúció múzeuma az ősember
lelőhelye Hunjakovo mellett, Ljudevit Gaj múzeuma
KUMROVEC
- Staro selo egyedi Népmúzeum az eredeti falusi házakkal beleértve
Josip Broz-Tito szülőházát is
MAKARSKA - Malakológiai
múzeum (kagylógyűjtemény), Makarskai városi múzeum
ESZÉK
- Szlavónia múzeuma, Szépművészeti galéria
PAZIN
- Isztriai Népművészeti Múzeum, Pazin városi múzeuma
PULA
- Isztriai Régészeti Múzeum, Isztriai Történelmi múzeuma
SPLIT - Horvát régészeti műemlékek múzeuma, Split régészeti
múzeuma, Ivan Metrović szobrász galériája
TRAKOĆAN
- Múzeum a kastélyban a régi fegyverek nagy gyűjteményével
VARAZSD - Varazsd városi múzeuma a régi városban - Történelmi
és Entomológiai szakasza (bogarak gyűjteménye)
ZÁRA
- Zára Régészeti múzeum, Zára Népmúzeum, Tengerészeti múzeum,
Egyházi művészet állandó kiállítása
ZÁRA - Régészeti
múzeum, Népművészeti múzeum, Naiv művészet horvátországi múzeuma,
Zágrábi Modern galéria, Zágrábi Városi Múzeum, Mimara-múzeum
minden korszakból származó műalkotásokkal, Szépművészeti és
Kézművességi Múzeum, Természettudományi múzeum, Modern művészeti
múzeuma, Strossmayer régi mesterek galériája, HAZU, Műszaki
Múzeum
|
| Fontos kulturális események |
|
|
 DUBROVNIK - Dubrovniki nyári
fesztivál - színházi és zenei rendezvények (július - augusztus)
ĐAKOVOI HÍMZÉSEK - Szlavónia népművészeti hagyományainak
szemléje (július)
GRONJAN - középső Isztriában -
Gronjani zenei esték (július - augusztus)
ĐURĐEVAC
- Picokiád népművészeti szemle (június)
KRK - Krk
nyári rendezvényei - klasszikus zene művészeinek hangversenyei
(július - augusztus)
OSOR - Cres szigetén, Osori
zenei esték (július - augusztus)
SINJ - Sinji célkarika,
vitézi lovasjáték (augusztus)
SPLIT - Spliti nyár,
színházi és zenei rendezvények (július - augusztus)
IBENIK
- Nemzetközi gyermekfesztivál (június - július)
VARAZSD
- Varazsd barokkesték (szeptember - október)
VINKOVCI
- Vinkovci őszi Szlavónia népművészeti hagyományainak szemléje
(szeptember)
ZÁGRÁB - Zágrábi nyári fesztivál (július
- augusztus), az avangard színházak nemzetközi fesztiválja (június
- július), Nemzetközi népművészeti szemle (július), A modern
zene zenei biennáléja (április), A bábszínházak nemzetközi fesztiválja
(augusztus - szeptember), Az animációs filmek világfesztiválja
(június)
CRIKVENICA, DUBROVNIK, LASTOVO, NOVI VINODOLSKI,
FIUME, SAMOBOR, SENJ - karnevál (január -február, Novi Vinodolski
és Senj, pedig még július és augusztus is)
|
| Híres horvátok |
|
|
BOKOVIĆ, RUĐER (1711-1787.) fizikus, matematikus és
csillagász, korának egyik legtanultabb embere, a modern fizika
elődje, a dinamikus atomfizika megalapítója
BROZ-TITO,
JOSIP (1892-1980.) politikus és államférfi; a második világháború
idején a volt Jugoszlávia területén az antifasiszta felkelés
szervezője
DRIĆ, MARIN (1508-1567.) író; a Dubrovniki
Köztársasság krónikusa, a reneszánsz egyik legnagyobb komédiaírója
(Moliére elődje)
GENERALIĆ, IVAN (1914-1992.) naiv
festő; a világhírű Hlebinei festőiskola alapítója
GETALDIĆ,
MARIN GHETALDUS (1566-1606.) matematikus; ismert az algebra
felhasználásáról a mértanban és úttörő a kónusz lencsék kidolgozásában
GUNDULIĆ, IVAN (1589-1638.) író; ismert az Osman című
eposzáról, amelyben dicséri a Dubrovniki Köztársasság szabadelvűségét
KLOVIĆ, JULIJE (1498-1578.) festő, a korának legnagyobb
európai miniaturistája, festett a római pápa és a firenzei Medici
családnak
KRLEA, MIROSLAV (1893-1981.) a legnagyobb
horvát modern író és 20. század első felének egyik legjelentősebb
közép-európai írója; a horvát lexikográfia alapítója
LISINSKI,
VATROSLAV (1819-1854.) zeneszerző, megírta az első horvát
operát Ljubav i zloba címmel 1846-ban.
LUPIS, IVAN
(1813-1875.) rijekai tengerészeti tiszt, a torpedó feltalálója,
amelyet először a Whitehead - gyárban gyártottak Fiumén 1866-ban
MARINUS (4. század) kőfaragó Rab szigetéről, megalapította
San Marino-t, Európa első köztársasságot
METROVIĆ, IVAN
(1883-1962.) jelentős horvát szobrász, nemzeti témájú monumentális
méretű műveiről ismert; az USA-ban is tevékenykedett, legismertebb
műve, az Indiánok, Chicagóban van
PENKALA, SLAVOLJUB
(1871-1922.) a golyóstoll és a töltőtoll feltalálója 1906-ban,
valamint az első horvát kétüléses repülőgépé
POLO, MARCO
(1254-1324.) velencei kalandor és kutató, Kína megnyitása Európa
előtt az ő érdeme; a hagyomány szerint Korcula szigetéről származik
PRELOG, VLADIMIR (1906-1998.) kémikus, Svájcban tevékenykedett;
1975-ben megkapta a kémiai tudományok Nobel-díját
RADIĆ,
STJEPAN (1871-1928.) politikus, a Horvát Parasztpárt alapítója,
demokrata és harcos Horvátország felszabadulásáért; a Jugoszláv
Királyság Parlamentjében végrehajtott merénylet következményeitől
halt meg
RUIČKA, LAVOSLAV (1887-1976.) kémikus,
Svájcban tevékenykedett; 1939-ben megkapta a kémiai tudományok
Nobel-díját
SCHWARTZ, DAVID (1852-1897.) a fémvázas
repülő hajó tervezője; munkáit megvásárolta Ferdinánd Zeppelin,
és azoknak alapján megszerkesztette a repülőszerkezetet, amely
az ő nevét viseli
STARČEVIĆ, ANTE (1823-1896.) politikus,
Horvát Jogpárt alapítója, Horvátország teljes függetlenség politikának
a képviselője; "hon apának" nevét viseli
STEPINAC, ALOJZIJE
(1898-1960.) zágrábi érsek, bíboros és teológus, a II. világháború
alatt nyilvánosan elítélte a fasiszta üldözéseket; a kommunista
hatalom megszilárdítása után börtönbe került. Fogságban halt
meg. Kikiáltották mártírnak. (beatifikációja 1998)
TESLA,
NIKOLA (1856-1943.) fizikus, az USA-ban tevékenykedett,
egyike a legnagyobb feltalálóknak az elektrotechnika terén;
megtervezte az első váltakozó áramú vízerőművet a Niagara vízesésein,
megadta a radar alapját; az ő nevét viseli a mágneses indukció
mértékegysége (Tesla -T)
TUĐMAN, FRANJO (1922-1999.)
politikus és történész, az antifasiszta mozgalom résztvevője.
A horvát nemzeti jogok képviselete miatt összetűzésbe került
a kommunista hatalommal; megalapította a Horvát Demokrata Közösséget,
amely az első többpárti választásokon 1990-ben győzelmét aratott;
a független horvát állam első elnöke
VRANČIĆ, FAUST
(1551-1617.) feltaláló, filozófus és lexikográfus; műszaki találmányok
egész sorának feltalálását, közöttük az ejtőernyőjét is, előrelátta
VUČETIĆ, IVAN (1858-1925.) a daktiloszkópia, az ujjlenyomat
alapján történő személyazonosítási módszer, egyik feltalálója
|
| Nemzeti parkok |
|
|
BRIJUNI - két nagyobb és tizenkét kisebb szigetecskéből
álló csoport Isztria nyugati partjainál; megóvott mediterrán
növényzet, állatkert a természetben, antik kulturális hagyaték.
A rendkívüli szépsége miatt az évszázad elejétől a világ államférfiak
kedvenc nyaralóhelye.
KORNATOK - A Mediterrán legtagoltabb
szigetcsoportja, amelyet140 lakatlan sziget, szigetecske és
szirt alkot, a tenger és a kő igazi labirintusa, amely magas
sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert,
a vitorlázók egyik legkedveltebb célpontja; a Nemzeti parkban
a Piskera vitorláskikötő található, a közelben még nyolc másik.
KRKA - Horvátország legszebb karsztvidéki folyója - a
Nemzeti park magába foglalja a folyást Knintől Skradinig; mély
kanyonok, amelyeket a folyó belevájt a mészkő fennsíkba; tavak;
a nagyszámú vízesés közül kiemelkednek a Skradinski buk és a
Roki slap. Ezek között a folyó eltavasodott részén a Visovac
szigetecske van, amelyen egy ferences-rendi kolostor helyezkedik
el.
MLJET - sziget Dubrovniktől délnyugatra; a Nemzeti
Park magába foglalja a sziget nyugati részét két mély öböllel,
amelyeket a tengerrel való nagyon keskeny összeköttetésük miatt
tavaknak neveznek; gazdag és változatos mediterrán növényzet,
értékes antik műemlékek és egy Benedek-rendi kolostor a 12.
századból a tó-öböli szigetecskén.
PAKLENICA - a
Nemzeti Park magába foglalja a legnagyobb horvátországi hegyvonulat,
a Velebit déli oldalát a legmagasabb csúcsoktól egészen a tenger
partjáig; a Velika és Mala Paklenica két impresszív szorosai;
a karsztdomborzat nagyszámú szokatlan formája, több barlang,
gazdag és sokszínű növény- és állatvilág; az Anića Kuk monumentális
szikla a horvát hegymászók legkedveltebb gyakorlatozó helye.
PLITVICEI TAVAK - Horvátország legszebb és legismertebb
nemzeti parkja, az UNESCO világhagyatékának része, amely közvetlenül
a Zágrábot Dalmáciával összekötő főútvonal mellett helyezkedik
el; a Nemzeti Park alapfenoménje a 16 kis tó, amelyeket egymással
a szedra, egy különleges mészkőzet, munkájával keletkezett vízesések
kötnek össze; bükkfa- és fenyőerdők, részben őserdő formájában,
számos állatfaj (barnamedve); a látogatók részére szervezett
a szállítás speciális panorámajárművekkel és elektromos hajókkal.
RISNJAK - erdővel borított hegymasszívum Fiumétől északra,
magába foglalja a Kupa folyó forrásvidékét is; az elhelyezése
miatt az Alpoknak a Dinaridákba való átmenetén, kis területen
nagyszámú növényi és állatfaj található - barnamedve, hiúz,
zerge, szarvas, kígyóölő sas, az erdő szépsége, a karsztfenomének
és a csodálatos kilátás nagyszámú hegymászót vonzanak.
SJEVERNI
VELEBIT- természetileg legértékesebb és legvonzóbb Velebit
csúcsrésze.
Szigorúan védett természeti rezervátumokat, Hajdučki és Roanski
kukovi, a vonzós karsztformákkal és Lukina jama-val, amely a
legmélyebbek a világon egyike és híres Velebiti botanikus kertjét
magába foglalja.
|
| Természet parkok |
|
|
 Természeti parkok terjedelmes természetes
vagy kultivált területek a hangsúlyozott esztétikai, ökológiai,
nevelés-művelődési, kulturális-történelmi és turisztikai-rekreációs
értékeivel.
BIOKOVO - impozáns, karsztvidéki
hegy a Makarskai Riviéra fellett; változatos növényi és állatvilág,
gyönyörű kilátások;
KOPÁCSI RÉT - nagy mocsaras terület
a Dráva torkolatánál a Dunába; rendkívüli gazdagság növényi
és állatfajokban, különösen mocsári madarakban, szarvasokban
és vaddisznókban.
LONJA-RÉT - Európa egyik legnagyobb
mocsári vidéke a Száva folyó mentén Sisaktól keletre; terjedelmes
mocsártölgyerdők, gazdag madárvilág; különösen gólyák.
MEDVEDNICA
- hegymasszívum Zágráb felett és a város fő rekreációs területe;
megóvott terjedelmes bükk- és fenyőerdők; vonzós barlangok és
mély kanyonok.
TELAĆICA - terjedelmes és mély öböl
a Dugi Otok szigeten, NP Kornati közelében, a vitorlázók népszerű
úti célja; közvetlenül a tenger mellett pedig egy tó áll, a
nyílt tenger felöli oldalon a legmagasabb horvátországi sziklafal
található (a 180 méteres magasságot is eléri);
VELEBIT
- a legnagyobb és legszebb horvátországi hegyvonulat; a bioszféra
világrezervátumának nevezték ki az egységes sziklaformák, a
növényi és állatvilág rendkívüli gazdagsága miatt; az országos
legnagyobb védett területe, NP Paklenica-t és Észak Velebit-ot
belefoglal magába;
UMBERAK-SAMOBORKO GORJE - Zágrábtól
nyugatra, terjedelmes mezők, festői falúk a tagolt sziklaformákkal
és mély kanyonokkal.
PAPUK - legnagyobb masszívum
Szlavóniában, erdősségével és egy részben eruptív sziklaformákkal
kiemelkedik.
UČKA - Isztria kelet részi hegy, a Kvarner
Riviéra felett. Érdekes sziklaformák és növényvilág, nagyszerű
kilátások.
VRANSKO JEZERO - Horvátország legnagyobb
tó, Zárától nem messze; tenger közele miatt a tóban tengeri
és édesvizű halak találhatók, gazdag madárvilágról is ismert.
|
| Más védett területek |
|
|
- két szigorúan védett természeti rezervátum
- 73 speciális rezervátum (botanikus, geomorfológiai, hidrológiai,
ichtiológiai, ornitológiai, tengeri, zoológiai, erdei),
27 park-erdő, 28 jelentős vidék, 75 természeti emlékmű (geológiai,
geomorfológiai, hidrológiai, paleontológiai, ritka fafajták
példányai), valamint 120 hortikulturális műemlék (arborétumok,
botanikus kertek, parkok, egyedi fapéldányok és facsoportok)
- az összes védett terület felszíne 4.585 km2, amely Horvátország
összterületének 8 % -át teszi; védett még 380 állati és
44 növényi faj
Egyéb fontosabb természeti látványosságok:
DRÁVA FOLYÓ
- Európa egyik olyan ritka nagy folyója, amely jelentős
részében természetes állapotában javasolták a besorolását a
Bioszféra világrezervátumainak listájára
DOBRA FOLYÓ
- Karlovacnál, ismert a vízének tisztaságáról, a gazdag
halvilágáról, valamint az vonzós kanyonjairól és sellőiről,
amelyeken raftinget, valamint kajakozást és kenuzást szerveznek
MRENICA FOLYÓ - Karlovacnál szedragátos vízesések
sorozatával; atraktív kanyonjai és kedvelt fürdőhelyek
BIJELE
STIJENE és SAMARSKE STIJENE - a Gorski kotari Bjelolasica
hegyen; nagyszámú bizarr karsztvidéki forma vad és erdős vidéken,
szigorúan védett természeti rezervátum
VRAJI PROLAZ
(ÖRDÖGSZOROS)- a Gorski Kotarban, Skradnál; festőien
szűk kanyon, amelyen keresztül halad egy elrettentő, sziklába
vájt ösvény; a kanyon bejáratánál a Zeleni vir atraktív vízesés
LIMI ÖBÖL - festőien mély tengeri öböl Isztria nyugati
partján, a keskenysége és a meredek sziklák miatt hasonlít a
norvég fjordokra
GACKA FOLYÓ - Likában
Otočacnál; festői források és régi vízimalmok egész sorozatával,
az Európa egyik legjelentősebb pisztránghalász-helyekénk ismert
ZLATNI RAT BOLNÁL BRAČON - sokak véleménye szerint
az Adria egyik legszebb strandja, aprókavicsos fok, amely a
tenger hullámainak mozgásával összhangban változtatja alakját,
fenyőerdővel övezve
MODRO JEZERO ÉS CRVENO JEZERO (KÉK
ÉS VÖRÖS TÓ) - Imotskinál a Dalmát Zagorában; két rendkívül
mély karsztbarlangjának egyedi karsztvidéki fenoménje ( a Crveno
jezero 500 m mély)
MODRA SPILJA (KÉK BARLANG)
- a nyílttengeri Bievo szigeten Vis szigetétől nem messze;
kiemelkedik rendkívüli kék színével, sokak véleménye szerint
szebb, mint a hasonló, de sokkal ismertebb Capri barlang
NERETVA FOLYÓ DELTÁJA - az ország déli vidékén, egyedi
mocsaras terület specifikus nádassal, híres a különböző madárfajok
csoportosulásáról
|
| Sport, rekreáció, szórakozás |
|
|
  Sportpályák: az Adrián a szállodák
és sátortáborok közelében nagyszámú tenisz-, kosárlabda-, strand
röplabdapálya stb. található. Különösen népszerű a tenisz -
Umag Isztriában és Split ATP, a brači Bol és Makarska pedig
WTA tornák rendezői.
Vízi sportok: a nagyobb turistaközpontokban
lehetséges csónakot, halászati és búvárfelszerelést bérelni,
nagyszámú búváriskola és windsürfing - iskola is létezik. A
Dobra és a Cetina folyón rafting túrákat szerveznek. Kajakozást
és kenuzást vad vizeken a Kupa, Korana, Mrenica, Cetina és
Una folyókon szerveznek.
Hegymászás: minden nagyobb
hegyen, különösen Gorski Kotarban, a Velebiten, az Učkán, Mosoron,
Biokovon, Medvednicán, umberacka Gorán, Ivančicán és Papukon
léteznek hegymászó utak, hegyi otthonok és menhelyek.
Stadionok
az olimpiai sportokkal való foglalkozásra és nagy sportcsarnokok
Zágrábban és Splitben léteznek, amelyekben az Egyetemi Világjátékok
(Univerzijada) és Mediterrán Játékok eseményeit rendezték. Nagyobb
stadionok és sportcsarnokok vannak más nagyobb városokban is.
Szórákozás a magasabb kategóriás szállodák többsége rendelkezik
kaszinóval és éjjeli klubbal, különösen Zágráb, Opatija, Umag,
Poreč, Rovinj, Pula és Dubrovnik. Minden nagyobb városnak és
fontosabb Adriai turistahelynek van diszkója, míg nyáron rendszeresek
a szabad ég alatti táncesték és különböző szórakoztató jellegű
rendezvények.
|
|
